Hírek
Eseménynaptár 2012
Elérhetőségek
Edzésvezető:
Gulyás László 4.dan (Aikikai)
+36-20-970-3696
gulyas.laszlo1968@gmail.com
http://www.aikidomoridojo.hu
Érdeklődni lehet a megadott elérhetőségeken, vagy személyesen az edzésen.
Dojo
Pestimrei Művelődési Ház
(Bp.XVIII.Vasút u.48.)
Szerda: 17:00-19:00
Szombat: 10:00-12:00
Mori dojo
Dojonk 1998-ban nyitotta meg kapuit a közönség elött Budapesten a 18-ik kerület Pestszentimrei Művelődési Ház-ban. A Dojo nyitását megelőzően a művelődési házban dolgozó tanfolyam és programszervező munkatárs volt az, aki megkeresett azzal a szándékkal, hogy szeretné, ha indítanánk egy Aikido tanfolyamot náluk. A felkérését örömmel elfogadtam. A Dojo hamarosan beindult és az óta is a mai napig sikeresen működik. >>>>>
Aikido
Az Aikido egy Japán harcművészet melyet Ueshiba Morihei teremtett a 20-ik század elején. Ueshiba sensei számos művészetet tanul- mányozott, idejének nagy részét gyakorlással és a fejlesztéssel töltötte, melynek eredményeként jutott el a Budo igazi természetéhez. >>>>>
Kobayashi dojo
AZ Aikido Kobayashi Dojo egy szervezet, amelyet Kobayashi Yasuo, a dojo vezetője hozott létre 1969. áprilisában Kodaira városában, Japánban. Célunk az, hogy minél több emberhez eljuttassuk az aikidót, minél többen részesülhessenek az oktatásban, amit nyújtani tudunk. >>>>>
Kobayashi dojo weboldal
MKDE
A Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesületét azok a magyar aikido-oktatók alapították, akik kapcsolatba kerülve a tokiói Aikikai Kobayashi Dojóval meg kívánták honosítani annak oktatási módszereit, technikai elképzeléseit Magyarországon is. >>>>>
MKDE weboldalMori dojo
Dojonk rövid története
Dojonk 1998-ban nyitotta meg kapuit a közönség elött Budapesten a 18-ik kerület Pestszentimrei Művelődési Ház-ban. A Dojo nyitását megelőzően a művelődési házban dolgozó tanfolyam és programszervező munkatárs volt az, aki megkeresett azzal a szándékkal, hogy szeretné, ha indítanánk egy Aikido tanfolyamot náluk. A felkérését örömmel elfogadtam. A Dojo megnyitására nem kellett sokat várni, mivel a szervezést és promóciót a művelődési ház végezte. A Dojo hamarosan beindult és az óta is a mai napig sikeresen működik.
Dojonk a nyitás ideje alatt az AME (Aikidosok Magyarországi Egyesülete)-hoz, tartozott, melyből két vagy három év múlva kiléptünk és szabadúszóként egyik szervezethez sem tartozva, működtünk. 2001-ben bővítettük helyszínünket egy újabb Dojoval. Ez a dojo a 8-ik kerület Somogyi Béla u-ban lévő JDSE (Józsefvárosi Diáksport Egyesület)-él volt. Itt Találkoztam Szabó Balázzsal az MKDE elnökével, akinél kérvényeztük a felvételünket szervezetükhöz. Kérvényünket hamarosan jóváhagyták így a mai napig az MKDE szervezetéhez, tartozunk. 2011 Decemberében a belvárosi dojonk véglegesen átköltözött a Pestszentimrei dojoba így a Mori Dojo ismét egy helyszínen üzemel.
(A képen néhány tagunk látható egy edzőtábor alkalmával, melyet Kobayashi Hiroaki sensei vezetett.)
Oktatók
Gulyás László, 4. dan (Aikikai), a Mori Dojo vezetője
A harcművészetekkel a 80-as évek elején találkoztam először. Egy pár évig - egészen pontosan 88-ig - egymást követően, Karate-t, Jiu-Jitsu-Aikido keverékét, valamint Judo-t tanultam. A haladásomat a honvédséghez való besorozásom szakította félbe.
Aikidot 1990-ben 22 évesen kezdtem el tanulni Dúzs Miklóstól és megbízott oktatójától Urveczky Imrétől, heti háromszor két órában.
1993-ban Dúzs Miklóst felkértem arra, hogy nyisson egy dojot Gödön, amit szívesen fogadott, mivel helyi lakos voltam segédkeztem neki a szervezésben és az oktatásban is. Így már heti 5 edzésen vettem részt. Ugyanebben az évben Miklós belső csoportjába is bekerültem, ahol külön oktatásban volt részem. Ezekben az években döntöttem úgy, hogy, Aikido oktatással szeretnék foglalkozni.
Mivel szerettem volna egy saját dojot, de még nem volt ehhez megfelelő fokozatom, felkértem Dúzs Miklóst, hogy a szervezetén belül az ő instrukcióinak megfelelően és az ő irányításával nyithassak egy saját dojot.
1994-ben ez az álom megvalósult így megnyitottam első dojomat.
1995-ben Yokota sensei előtt sikeres Shodan vizsgát tettem.
1996-ban Dúzs Miklós szervezetéből kiléptem és független dojoként az Aikidosok Magyarországi Egyesületének keretein belül, működtem, melynek Gollo Michael volt az akkori vezetője.
1998-ban Ikeda Masatomi sensei előtt sikeresen levizsgáztam Nidan fokozatra. Még ebben az évben kiléptem az AME-ből és független szabad dojoként kezdtük el működésünket.
2001-ben Találkoztam Szabó Balázzsal az MKDE (Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete) vezetőjével, akinél kérvényt nyújtottunk be csatlakozási szándékunkról. Az akkori vezetőség ezt jóvá is hagyta.
2006-ban sikeres Sandan vizsgát tettem Kobayashi Yashuo, Kobayashi Hiroaki és Masuda Manabu senseiek előtt és még ebben az évben beválasztottak az MKDE vezetőségébe.
2011 nyarán sikeresen levizsgáztam Kobayashi Hiroaki sensei előtt Yondan fokozatra.
Számos edzőtáborban vettem részt itthon és külföldön egyaránt, melyek alkalmával a következő Japán mesterektől tanultam: Moriteru Ueshiba sensei, Fujita Masatake sensei, Hosakava sensei, Asai sensei, Ikeda Masatomi sensei, Tamura Nobujoshi sensei, Kobayashi Yashuo sensei, Kobayashi Hiroaki sensei, Masuda Manabu sensei, Yokota sensei.
Az oktatásban az alapokat és azok fogalmi megértését tartom a legfontosabbnak. Ügyelek arra, hogy ezt valóban megértsék és átültessék a gyakorlatba. Mivel az alapok mozgáskultúránk építő kövei, így úgy gondolom, hogy a letisztult mozgás ezek megértésétől függenek.
Asszisztensek
Kalácska Zsolt, 2.dan (Aikikai)
Az Aikidot Dancsuj László által ismerte meg. Tanulmányait 2001. elején kezdte meg a 8-ik kerület Somogyi Béla u-i dojoban. Ezt megelőzően Karate-t tanult hosszú éveken keresztül, ahol magas fokozatot ért el. A Dojonk életében aktívan részt vesz. Az oktatásban nagy odafigyeléssel és türelemmel van minden Aikidokára. 2008. tavaszán Masuda Manabu Sensei előtt sikeresen levizsgázott Shodan fokozatra, majd ezt követően 2010 nyarán szintén Masuda Sensei előtt felelt meg, így megkapta a Nidan fokozatot.
Takács Albert, 2.dan (Aikikai)
Az Aikidot egy barátja által ismerte meg aki abban az időben a dojonk aktív tagja volt. Az Aikido formavilága nagy benyomást tett Albertra, melynek hatására kezdte el az Aikido tanulmányait, Ez 2002-ben történt Pestszentimrén. Jelenleg a Rökk Szilád u-i dojo tagja, de lelátogat Pestszentimrére is, ahol segítséget nyújt az oktatásban. Albertet az oktatásban a kifinomult udvariasság valamint a precizitás megkövetelése jellemez. 2008. tavaszán Masuda Manabu Sensei előtt sikeres vizsgát tett Shodan fokozatra, majd ezt követően 2010 nyarán szintén Masuda Sensei előtt vizsgázott Nidan fokozatra.
Dancsuj László, 2.dan (Aikikai)
Dancsuj László 1993-ban kezdett Aikidozni Dúzs Miklós irányítása alatt, melyet pár év múlva külföldre való távozása miatt félbeszakított. Hazaérkezése után több évig számos dojot látogatott, majd 1999 júliusában belépett dojonkba ahol feladva rég elért fokozatait újra kezdte Aikido tanulmányait. Lászlót tanulmányaiban a kimagasló precizitás és az arra való törekvés jellemez. Mind két dojonak értékes tagja, ahol az oktatásban is közreműködik. 2008 nyarán Masuda Manabu sensei előtt sikeresen levizsgázott Shodan, majd 2012 tavaszán szintén Masuda sensei előtt Nidan fokozatra.
Aikido
Az aikido dinamikai vizsgálata
Az aikidoról általában
Az Aikido egy Japán harcművészet melyet Ueshiba Morihei teremtett a 20-ik század elején. Ueshiba sensei számos művészetet tanulmányozott - Jiu-Jitsu, ken-Jitsu, Juken-Jutsu, Daitoryu - idejének nagy részét gyakorlással és a fejlesztéssel töltötte, melynek eredményeként jutott el a Budo igazi természetéhez. Ueshiba sensei felismerte és megértette, hogy az igazi harcművészet nem az ellenség erő általi legyőzése, hanem a béke megőrzése a világon, minden teremtmény létezésének elfogadása és fejlődésének előmozdítása.
Az Aikido a Budo része a Budo pedig az elme és a test állandó képzése, melynek célja a szellemi fejlődés elérése. Az aikido célja a tanulót illetően annak jellemének és cselekedeteinek kijavítása. A technikák elsajátítása és gyakorlása pusztán egy eszköz a fenti cél eléréséhez, melyet az illetőnek ki kell tűznie önmaga számára. A Budo az önmagunk felett aratott győzelemre tanít. Arra ösztönöz, hogy felismerjük önön hibáinkat, problémáinkat, viszálykodásainkat, rögzült elgondolásainkat, melyek elhomályosítják és beárnyékolják valódi személyiségünket. Annak, aki a Budot gyakorolja, tisztán kell látnia, Tudnia kell megkülönböztetni a helyest a helytelentől, a jót a rossztól, hogy ez után helyesen cselekedjen. Ez fejlődésének az alapja.
Az Aikido nem versenysport és mereven el is zárkózik attól, hogy azzá váljék. A győzni akarás és minden olyan cél, amely arról szól, hogy magunkat mások fölé helyezzük, nem egyezik meg a Budo valódi céljával és árt is annak. Ueshiba mester szavait idézve: Versenyzés a technikákban, győzés vagy vesztés nem az igazi budo. Az igazi budo azt jelenti: győzhetetlen. Sohasem legyőzetni azt jelenti: sohasem küzdeni. Győzni azt jelenti: legyőzni a viszálykodást szellemünkben, magunkban és ezt a küldetést kell teljesítenünk.
Az aikido jelentése
Az Aikido szót három ideogramma alkotja:
= AI: egyesülés, egység, harmónia, szeretet.
|
|
= KI: életenergia, szellemi energia, a fizikai világegyetemtől függetlenül létező
energiát jelent.
|
|
= DO: figyelmen és filozófián alapuló szellemi tökéletesedés elérését célzó módszer,
út.
|
Összességében az Aikido jelentése: az univerzummal való egység, harmónia útját jelenti.
Az aikido tanulmányozása
Az Aikido gyakorlásának első lépése a technikák elsajátítása. A technikákat nem lehet máról holnapra vagy rendszertelen gyakorlással megtanulni. Türelem és kitartás kell, ahhoz hogy természetes és könnyed eleganciával tudjuk végezni azokat.
Számtalan technika van az Aikidoban , melyeket különböző támadási formából kell elsajátítani, ezért különösen fontos hogy teljes mértékben jelen legyünk. Zárjuk ki a nem oda illő gondolatainkat, problémáinkat és valósítsuk meg a teljes ott lét állapotot. Amikor ezt megvalósítottuk, akkor leszünk képesek a teljes figyelmünket ráirányítani az Aikido technikákra a megértés szándékával.
Adjunk elég időt ahhoz, hogy egy technikát megértsünk, így elkerülhetjük a zavarodottságot. A zavarodottság nem jó. Rossz érzést kelt az emberben. Akkor jön elő, amikor nem megfelelő megközelítésben haladunk a megértés felé, ez viszont azt eredményezi, hogy csökkenni fog a figyelmünk, ami pedig a tanulás alapja.
Amikor egy adott technikát már képesek vagyunk folyamatosan gyakorolni, számos nehézségen túljutva, végül eljutunk egy olyan pontra, amikor örömöt érzünk annak gyakorlása közben. A technikai ismereteink és jártasságunk szintjét figyelmen alapuló, szorgalmas és kitartó munkával javíthatjuk és emelhetjük. A megfelelően összehangolt közös együttműködés a szellemi fejlődés kiinduló pontja.
A gyakorlás célja
Ha megvizsgáljuk az Aikido technikáit működés, közben akkor láthatjuk, hogy nem az a céljuk, hogy lerombolják a szemben álló felet, hanem az, hogy a technikák alkalmazásán keresztül megteremtsük a harmóniát, önmagunk és a szemben álló fél között. Ez azonban nem korlátozódhat le a technikák szintjére, hanem szellemünkre és a környezetünkre is ki kell terjesztenünk. Megvizsgálva ezt az alapelvet láthatjuk, hogy mennyire nincsenek az emberek általánosan harmóniában önmagukkal, társaikkal és környezetükkel szemben.
Az Aikido technikák megfelelő alkalmazása tükörként szolgál, abban hogy megértsük önmagunkat és reakcióinkat, melyeket a környezetünk vált ki ránk.
A mi felelősségünk abban áll, hogy életünk minden területét megtisztítsunk és így elérjünk egy ideális állapotot.
Ehhez fontos megértenünk a harmónia szó meghatározását, ami nem más, mint: zavartalan testi, lelki egyensúly, kiegyensúlyozottság. Az emberek a többi emberrel vagy a külső világgal való összhangja; egyetértő, ellentét nélküli jó viszonya.
Az Aikido gyakorlás célja, tehát az hogy megteremtsük ezt az egyensúlyt magunkban és ápoljuk, valamint kiterjesszük a harmóniát minden létező dologra, ami körülvesz minket.
Természetesen mind ezt saját akaratunkból kell megvalósítanunk.
"Arra kell törekednetek, hogy megértsétek az Aiki nagy tisztító erejét; gyakoroljátok és fejlődjetek akadályok nélkül. Önszántatokból kezdjétek művelni magatokat" Ueshiba Morihei
Az aikido dinamikai vizsgálata
(Részlet Kishomaru Ueshiba Aikido könyvéből)
Az Aikido technikák dinamikus szempontból vizsgálva racionális felépítésűek és a következőkben kerülnek körvonalazásra.
Az emberi testnek mozgás közben olyannak kell látszania, mint egy búgócsigának. Amikor nincs mozgásban a test, akkor egy egyenlő oldalú négylapú test /tetraéder/ stabil pozíciójában kell lennie. Mikor a mozgás elkezdődik, a testnek búgócsigához kell hasonlatossá válnia.
Ebben a felfogásban az Aikido technikák annak a helyzetnek az elérésére törekszenek, melyben megtudod változtatni a szemben álló centrumát a saját szférikus mozgásod által, mely a centrumod körül forog, így manőverezve kipörgeted a szemben állót a mozgásod által.
Ez a szférikus mozgás kibontakoztatása, mely a centrifugális és a centripetális erőkből áll. Így aztán te és a szembenálló nem vagytok dualisztikus szembenállásban, hanem mindkettőtöket közös erő mozgat, de természetesen ezt neked kell irányítanod.
Mikor az ilyen szférikus mozgás folytatódik szisztematikus egységben, az így kialakuló ritmus és kecses cirkulális mozgás az Aikido megjelenésének különlegessége.
Az Uesiba család
Uesiba Morihei az Aikido alapítója (1883-1969)
Ueshiba Morihei 1883. December. 14-én született Tanabe városában, Kii tartományban (ma Wakayama prefektura). A Budo iránti szeretete nagy volt. Szinte idejének minden részét a gyakorlásnak szentelte melynek eredményeképpen jutott el a Budo igazi természetéhez. és alkotta meg művészetét. Művészetének alkotásánál törekedett arra, hogy olyan művészetet hozzon létre, amely összhangban a Budo valódi céljával eleget tesz a mai kor embere számára.
Ueshiba sensei 1969. április 26-án befejezte földi életének pályafutását. Ugyan ezen a napon a Japán kormány a szent kincs rendet adományozta neki a legmagasabbat a kitüntetések közül, melyet az Aikido megalapításáért és kifejlesztéséért kapott. Neve fényesen ragyog a Budo, a Harcos Útjának történetében.
Uesiba Kissomaru Doshu (1921-1999)
Ueshiba Kisshomaru Kyoto prefektúrában, Ayabéban született 1921. június 27-én, az Aikido alapítójának harmadik fiaként. 1946-ban szerzett diplomát a Waseda egyetemen. 1948-ban kinevezték az Aikido központi dojo-jának vezetőjévé. 1967-ben az Aikikai alapítvány, a legjelentősebb szervezet elnökévé választották.
Hivatalosan 1969-ben kapta meg a kinevezését s lett apja munkájának folytatója. Kisshomaru sensei mintegy 30 éven át, egészen 1999. január 4-én bekövetkezett haláláig, töltötte be e tisztséget. Az aikidós társadalom mély fájdalommal vett tudomást a Doshu haláláról, kinek munkássága nagy szerepet játszott O sensei örökségének továbbvitelében és az Aikido nemzetközi elterjedésében.
Uesiba Moriteru Doshu (1951-)
Ueshiba Moriteru, a harmadik Aikido Doshu, 1951-ben született Tokióban, Ueshiba Kisshomaru második fiaként. Diplomát a Meiji egyetemen szerzett. 1986-ban lett az Aikikai elnöke valamint a Honbu Dojo vezetője. Nagyapját és édesapját követve, mint jelenlegi Doshu tanítja és igazgatja az Aikidot.
Kobayashi dojo
A Kobayashi dojo
AZ Aikido Kobayashi Dojo egy szervezet, amelyet Kobayashi Yasuo, a dojo vezetője hozott létre 1969. áprilisában Kodaira városában, Japánban. Célunk az, hogy minél több emberhez eljuttassuk az aikidót, minél többen részesülhessenek az oktatásban, amit nyújtani tudunk. Uchideshi (bentlakó tanítvány) programunk aikidó instruktorok számára nyújt edzési és tanulási lehetőséget.
Tevékenységünk nem korlátozódik Japánra: rendszeresen küldjük instruktorainkat külföldre tanítani s fogadunk hozzánk érkező gyakorolni vágyókat onnan. Létrehoztuk a Musubi Kikin-t (Kapcsolat Alapítvány), hogy pénzügyi segítséget nyújthassunk külföldi gyakorlóknak.
1986-ban a Budokan Japán Budo Bizottsága kitüntette szervezetünket, első magánszervezetként kaptuk meg az elismerést.
2003. augusztusában szervezetünkhöz Japánban 120 dojo tartozott. A Tokió külvárosában található Kodaira Dojo a központunk, edzéshelyeink megtalálhatók Saitama, Kanagawa, Chiba megyékben és Japán távolabbi részein is.
Az országok listája, ahová oktatóink rendszeresen utaznak tanítani: USA, Kanada, Argentína, Brazília, Németország, Egyesült Királyság, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Görögország, Irán, Dél-Korea, Taivan és Ausztrália.
Kobayashi Yasuo
Kobayashi Yasuo, Aikikai 8. dan, az Aikido Kobayashi Dojo vezetője, amely szervezethez világszerte 120 aikidó-iskola tartozik. A Meiji Egyetem Aikido Klubjának tiszteletbeli elnöke, tiszteletbeli shihan a Saitama és a Tokiói Gazdasági Egyetemeken is.
A Japán Harcművészeti Szövetség 1987-ben kitüntette a Kobayashi Dojót mint szervezetet, 2005-ben pedig Kobayashi Yasuo egyénileg részesült elismerésben az aikido terjesztésében végzett kiváló munkájáért.
Kobayashi Yasuo 1936. szeptember 20-án született Tokió Kudan nevű részén. Az elemi iskola 5. osztályába járt, amikor judóval kezdett foglalkozni. Egyetemi tanulmányait a Meiji Egyetem villamosmérnöki szakán kezdte meg s 1954-ben lépett be a Honbu Dojóba, egy ideig egyszerre folytatta a judo és az aikido gyakorlását is.
Egyetemi hallgatóként szervezte meg a Meiji Egyetem aikido klubját, s hogy az aikido gyakorlását magasabb szinten folytathassa, a Honbu Dojo uchideshi-je (bentlakó tanítvány) lett.
Számos mester alatt folytatta az aikidó tanulását, köztük az alapító, Ueshiba Morihei, a második doshu, Ueshiba Kisshomaru, Tohei Koichi főinstruktor (jelenleg a Ki no Kenkyukai vezetője), Osawa, Saito, Yamaguchi, Arikawa, Tada, Tamura shihanok, valamint Noro shihan (aki jelenleg Franciaországban a Ki no michi vezetője).
A Honbu Dojoban gyakorolt, amikor a jelenleg Németországban élő Asai shihan belépett a dojóba. Asai shihan később a Meiji Egyetem diákjaként tagja lett az aikido klubnak is, amit Kobayashi alapított.
1958-ban, amikor megszerezte egyetemi diplomáját, a Honbu Dojo oktatói gárdájához csatlakozott, folytatva a gyakorlást a második doshu, Ueshiba Kisshomaru irányításával.
1969-ben építette fel első dojóját, a Kodaira Dojót, 1972-ben pedig megnyitotta másodikként a Tokorozawa Dojót, majd folyamatosan kiszélesítette oktatási tevékenységét Tokió körzetében, Saitama, Kanagawa és Chiba megyékben.
Ugyanakkor az oktatók következő generációjának a kinevelését is szem előtt tartotta. 1975-ben tanítványa, Shikanai shihan Brazíliába költözött, s őt kísérve Kobayashi sensei számos dél-amerikai országot felkeresett, nagy lehetőséget látva az aikido külföldön való terjesztésében. Azóta rendszeresen oktat Amerika, Európa és Ázsia számos országában.
Dojójából olyan aikido-instruktorok kerültek ki, mint Igarashi Kazuo, Hatayama Kengo, Horikoshi Haruyoshi, Ishigaki Haruo, Hasegawa Hiroyuki, Oiwake Takuya, Shirakawa Katsutoshi és mások. A Kobayashi Dojo jelenlegi oktatógárdájának tagja a fia, Kobayashi Hiroaki, Masuda Manabu, többek között.
Oktatói több, mint 20 országban tanítanak rendszeresen.
Kobayashi instruktorok
Kobayashi Hiroaki
Kodairában, Tokió megyében született. Első diplomáját a Takushoku Egyetem Idegen Nyeli Karán, kínai szakon szerezte, mesterfokozatát a Kyorin Egyetemről kapta meg, nemzetközi kapcsolatok szakterületen.
Dojói: Tokorozawa, Tachikawa, Itabashi és Tanashi.
Érdeklődése: Sí, kendama.
A Kobayashi Dojo első tanítványaként, három évesen kezdett gyakorolni. Iskolás éveiben ellátogatott a Salamon Szigetekre, Pápua Új-Guineára és Iwojimára a Japán Ifjúsági Emlékszövetség tagjaként (ez a szervezet a háborúban elesett japán katonák maradványainak a felkutatásával foglalkozik).
Az egyetem elvégzése után két és fél évett tanított Indonéziában a JOCV (Japán Külföldi Önkéntesszolgálat) tagjaként, majd fél év lengyelországi kiküldetést teljesített.
Jelenleg a Kobayashi Dojo helyettes vezetője (fuku-dojocho), az oktatók vezetője. Jól beszél angolul, kínaiul és indonéz nyelven. Minden évben több hónapot tölt külföldön, aikido oktatással.
Masuda Manabu
Kodairában született, a Chuo Egyetemen szerzett diplomát közgazdászként.
Dojói: Minamikoshigaya, Todahigashi, Yoshikawa, Soka.
Érdeklődés: A gyakorlatban kamatoztatni a borról szóló elmélyült ismereteit, hosszú időre magához ragadni a karaoke-mikrofont.
Az általános iskola első osztályába járt, amikor belépett a Kobayashi Dojóba, ahol jó barátságba került Hiroaki senseijel, aki akkor még óvodába járt. Középiskolásként már segített a gyerekedzések vezetésében.
Az egyetem elvégzése után évekig egy ingatlanforgalmazó vállalatnál dolgozott, majd 1989-től kezdve három évet élt a Tokorozawa Dajóban, bentlakó tanítványként.
Uchideshiként külföldi oktatási gyakorlatot szerzett Németországban és Észak-Európában.
Kórházi nővérként dolgozó feleségével a Tokorozawa Dojóban ismerkedett meg.
Az Aikido Kobayashi Dojo folyóiratának főszerkesztője.
Koyanagi Shunichiro
Kodairában született. A Toyo Egyetemen szerzett diplomát, az indológiai tanszéken.
Dojói: Fuchu, Hibarigaoka, Niiza és Itabashi.
Érdeklődése: Kerékpározás, tenisz.
Az alsó középiskola második osztályába járt, amikor belépett a Kobayashi Dojóba, 13 évesen.
Két évig optikusként dolgozott, kiemelkedő teljesítményéért cége egy hawaii úttal jutalmazta meg. A vállalat marasztalta volna, ő mégis inkább a Tokorozawa Dojo uchideshije lett.
Tanulmányi ideje alatt rövid ideig tanított Németországban, Magyarországon, Észak-Európában és az Egyesült Államokban is.
Filozófiai tanulmányainak köszönhetően jobban el tudja magyarázni a technikákat, mint Kobayashi sensei, aki azonban gyakran figyelmezteti őt, hogy ne vigye túlzásba a lelkesedést tanítás közben.
Felesége a Saitama Egyetem Aikido Klubjának a volt tagja, akit még egyetemi hallgatóként ismert meg. Részben boldog házasságának köszönhetően sikeresen átlépte a 100 kilogramos testsúlyt, így ő az első eredménye a Kobayashi Dojo Instruktori Méretnövelő Projektjének.
Forrás: MKDE
MKDE
Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete
Egyesületünket azok a magyar aikido-oktatók alapították, akik kapcsolatba kerülve a tokiói Aikikai Kobayashi Dojóval meg kívánták honosítani annak oktatási módszereit, technikai elképzeléseit Magyarországon is.
A Kobayashi Dojo magyarországi kapcsolatának története 1992-ben kezdődött, amikor is a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián működő Honshin Dojo vezetője, Szabó Balázs egy tanítványán, Skuczi Lászlón keresztül megismerkedett Tamura Tsuneo shihannal, aki Kobayashi Dojo instruktor volt. Élénk levelezés kezdődött, majd 1993. áprilisában Szabó Balázs, Juhász Csaba és Skuczi László Varsóban találkoztak Kobayashi Yasuo-val, a Kobayashi Dojo vezetőjével. Egy hónappal később Budapestre érkezett Kobayashi sensei fia, Hiroaki, s edzést tartott a Honshin Dojóban.
Közben a Honshin Dojo köré egyre komolyabb csoport kezdett szerveződni, az ezt az aikido-vonalat követni kívánók létszáma folyamatosan nőtt, ami kibővítette lehetőségeinket. 1993. februárjában Vácott Dóczi Sándor csatlakozott a Honshin Dojóhoz, áprilisban Szabó Balázs Miskolcon, szeptemberben Szeltner Zsolt Egerben nyitott új dojót.
Az első teljes edzőtáborra 1993. augusztusában került sor, Tamura Tsuneo vezetésével. A következő évben, 1994. augusztusában ismét Tamura sensei vezette a nyári edzőtábort, majd szeptemberben Szabó Balázs Tokióba utazott, s megbeszéléseket folytatott Kobayashi Yasuóval. 1995. júliusában meghalt Tamura Tsuneo, aki a kapcsolat kezdeti időszakának irányítója volt, helyét Kobayashi Hiroaki vette át, ő vezette ebben az évben az augusztusi tábort is Sopronban. Júliusban Szabó Balázs újra Tokióba utazott s tárgyalt Kobayashi sensei-jel a kapcsolat hivatalossá tételének lehetőségéről.
Reményeink 1996-ban váltak valóra: ebben az évben a nyári edzőtábor vezetésére maga Kobayashi Yasuo sensei érkezett Budapestre, s megrendezhettük első dan-vizsgáinkat is. Szeptemberben összeült az a 12 instruktor, akik már addig is szorosan együttműködve dolgoztak, s megalapították a Magyarországi Kobayashi Dojók Egyesületét (MKDE).
Az Egyesület fő célja, hogy a Kobayashi Dojo által képviselt aikido-szemlélet, technikai rendszer és szervezeti működés meghonosodjék Magyarországon is, mindez olyan szervezeti keretek között, amelyek lehetővé teszik a dojók kölcsönös érdekeken alapuló, intenzív együttműködését. Az MKDE megalapítása után lehetőséget kaptunk japán partner-szervezetünktől évi két edzőtábor rendezésére, így 1997 óta Tavaszi és Nyári Edzőtábort bonyolítunk le.
1999 óta dan-vizsgát már a Tavaszi Edzőtáboron is rendezhetünk, így kikristályosodott vizsgarendszerünk, amely nagy szerepet játszik az egységes technikai szemlélet kialakításában.
Az MKDE vizsgarendszere
Kyu-fokozatok
Gyermekek részére 14-1. kyu között folytatunk vizsgáztatást, akik e rendszerbe életkoruknak megfelelően kapcsolódnak be. A gyermek-fokozatoknak központilag meghatározott vizsgaanyaga nincsen, az egyes oktatók maguk írják elő tanítványaik számára a követelményeket.
Az átmenetet a gyermek és a felnőtt kyu-fokozatok között a 8. kyu jelenti, az e fokozatra vizsgázók nagyjából a japán alsó középiskolások (12-15 év) életkorának felelnek meg. 15 éves kor felett a legelső fokozat a 7. kyu, amely tartalmazza a 8. kyu anyagát is.
A gyermek-, illetve alsó kyu-fokozatok (8-7-6.) vizsgái helyben, az adott dojóban történnek évente 3 alkalommal, a központi vizsgákat megelőzően. 5. kyu-tól kezdve a vizsgáztatás központilag történik, március, július és november hónapokban. A központi vizsgákon az értékelést vizsgabizottságok végzik, amelyek tagjai Egyesületünk dan-fokozatú oktatói közül kerülnek ki.
Dan-fokozatok
Egyesületünk danvizsgáztatása az Aikikai keretein belül, a Kobayashi Dojo oktatói előtt történik. Az Egyesületünk által kiadott dan-fokozatok kivétel nélkül a világon mindenhol elismert Aikikai-fokozatok, amelyeket a tokiói Honbu Dojo bocsát ki. Vizsgára jelentkezni mindenkinek a saját oktatójánál kell, a tavaszi vizsgaidőpontra a novemberi, a nyárira a márciusi kyu-vizsga jelentkezésekkel egy időben. A végső megmérettetés a Kobayashi Dojo mesterei előtt történik a Tavaszi és Nyári Edzőtábor alatt megrendezésre kerülő vizsgákon.
A fokozatok jelzése
A gyermekfokozatok ruhán való jelzésére minden dojo maga dolgoz ki egy rendszert, általában az övre varrt csíkok, színes övek, illetve a kettő kombinációjának formájában. A felnőttek fokozata 3. kyuig nincs jelezve (fehér öv), a 2-1. kyu jelzése barna övvel történik, a dan-fokozatúak fekete övet és hakamát viselnek.
Vizsgaidőpontok
A központi kyu vizsgák, illetve a dan vizsgák időpontjait az MKDE elnöksége határozza meg.
Vizsgakövetelmények
Az egyes fokozatok követelményeit a Kobayashi Dojo minden év január 15-én adja ki és küldi el partner-szervezeteinek.
Forrás: MKDE
Galériák, letöltések
Galériák
Edzőtábor, Budaőrs
Zánka, 2007.08.26.
Pécs, 2011.08.06-08.
Békéscsaba,
2012.05.06.
Letöltések
Interjú Ueshiba Moriteru doshuval
Interjú Kobayashi Yasuo senseijel
Licenc
Az oldalon szereplő forrás megjelölést nem tartalmazó írásos anyagok és fényképek saját készítésűek, ezek a
Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported Licenc
feltételeinek megfelelően - változtatás nélkül, forrás megjelölésével - felhasználhatók!